Fosszílis tölgyfa levél

Tölgyfa levél kövület

Miocén korú (szarmata emelet), 12 millió éves tölgyfa fosszílis levele diatómapala elválási felületén. A levél tökéletes megtartású, nagysága 7 cm. Lelőhely Erdőbénye, Liget major.
A szarmata földtörténeti kor elején csökkent sósvízi sekély tenger borította a területet, melynek medencéje a fokozódó vulkáni tevékenység hatására részlegesen feltöltődött és szigetekkel tagolt lagunás tóvidékké alakult. A vulkáni utóműködést kísérő hévforrások később megnövelték a víz kovasav tartalmát, ezért a tavakban és parti
öblökben milliárd számra szaporodtak el a kovavázú algák, melyek ezredmilliméter nagyságúak voltak. Pusztulásuk során egymásra hulló páncélkáikból keletkezett a diatómapala, mely a vízbe hulló leveleket magába zárta. A juhar, szíl, gyertyán és tölgy félék leveleinek jelenlétéből mediterrán környezetre lehet következtetni forró száraz nyárral és téli csapadékkal.