Kövületek, fosszíliák

Ortoceras váz mészkőben

Ortoceras váz kövülve a marokkói kb. 400 millió éves mészkőben. Az Orthoceratidaek családján belül a Nautiloidea alrendbe tartozó kihalt lábasfejü (Cephalopoda). A háza egyenes hengerded v. megnyúlt gömbalakú. A cambrium időszaktól a triász időszakig éltek a tengerekben.
Legközelebbi ma is élő rokonaik a Nautilusok. A bemutatott darab remek tartású kövület, jól látszanak a kamrákat elválasztó falak.

Tengeri sün vázak

100 millió évvel ezelőtt élt 1-3 cm nagyságú tengeri sünök kövesedett maradványai a pénzesgyőri (Bakony hegység) kréta korú mészkőben. A lelőhely külön földtani érdekessége a kövületek héjában dúsúló foszfát, mely akár 40%-ot is elérhet. A sünök mellett különféle ammoniták ház töredékeit is tartalmazza a kőzet.

Tengeri liliom fosszília

Tengeri liliom (Saccocoma pectinata) 5 példányának 150 millió éves maradványa a solnhofeni (Németország) mészpalában.

Trilobita

Trilobita ősrák 450 millió éves kambriumi kövesedett váza marokkói konglomerátumból. A darab értékét növeli kiváló tartásfoka és az, hogy sérülés nélkül került elő a megtartó anyakőzetből.

Pleuroceras spinatum

Az ammoniták családjába tartozó Pleuroceras spinatum egy példányának fosszílis ház darabja a földtörténeti júra korból. A kb. 170 millió évvel ezelőtt élt állat vázát finomszemcsés mélytengeri agyagos üledékes kőzet zárta magába, mely 1500-2000 méteres mélységben keletkezett és a fosszilizálódás feltételeit tökéltesen biztosította. Lelőhelye Drügendorf, Bajorország.

Tengeri sün kövület

Eocén korú tengeri sün fosszilia kiváló tartásban Madagaszkárról.

Belemnitesz kövület

170 millió évvel ezelőtt élt, mára kihalt Belemnitesz faj egy példányának 3,5 cm hosszúságú kövült vázát tartalmazó mészkő. A korabeli tengerekben nagy számban élő, fejlábúakhoz tartozó belemniteszek hosszúkás cső alakú szilárd házukba húzódtak veszély esetén. Ezek az ellenálló házak megmaradtak a kövületképződés során, míg a lágy részek eltűntek. Ma is élő távoli rokonaik a tintahalak. Lelőhely Krakkó Lengyelország, kor: felső júra oxfordi emelet.

Cápafog fosszília

Őscápa (Otodus obliqqus) fog kövület a világhírű khourigbai (Marokkó) foszfát lelőhelyről. Kiváló megtartású, gyakorlatilag teljesen ép, 5 cm nagyságú fog felső kréta korú, kb. 60 millió éves. A darab érdekessége, hogy a nagy fog mellett egy kisebb, kb. 2 cm nagyságú fogtöredéket is tartalmaz, mely feltehetően ugyanattól az egyedtől származik.

Mosasaurus fog

Mosasaurus fog kövület. A felső krétában kb. 80 millió évvel ezelőtt élt, mára kihalt tengeri ragadozó hüllő (Mosasaurus beaugei) tökélestes épségben megmaradt foga a khourigbai (Marokkó) foszfát telepről. Az egykori tengerpart halászmadarainak ürülékéből keletkezett néhol 100 m vastagságot is meghaladó foszfát összlet biztosította a kövület képződés feltételeit, olyannyira, hogy a fogzománc is gyakorlatilag eredeti állapotában van.

Tölgyfa levél kövület

Miocén korú (szarmata emelet), 12 millió éves tölgyfa fosszílis levele diatómapala elválási felületén. A levél tökéletes megtartású, nagysága 8 cm. Lelőhely Erdőbénye, Liget major.
A szarmata földtörténeti kor elején csökkent sósvízi sekély tenger borította a területet, melynek medencéje a fokozódó vulkáni tevékenység hatására részlegesen feltöltődött és szigetekkel tagolt lagunás tóvidékké alakult. A vulkáni utóműködést kísérő hévforrások később megnövelték a víz kovasav tartalmát, ezért a tavakban és parti
öblökben milliárd számra szaporodtak el a kovavázú algák, melyek ezredmilliméter nagyságúak voltak. Pusztulásuk során egymásra hulló páncélkáikból keletkezett a diatómapala, mely a vízbe hulló leveleket magába zárta. A juhar, szíl, gyertyán és tölgy félék leveleinek jelenlétéből mediterrán környezetre lehet következtetni forró száraz nyárral és téli csapadékkal.

Fosszílis korall telep

150 millió ével ezelőtt élt korall telep kövesedett maradványa a marokkói Atlasz hegységből. A csiszolt és polírozott felületen tökéletesen látszik a korall telepekre ma is jellemző szerkezet.

Turitella (Toronycsiga) kövület

Miocén korú, 20 millió évvel ezelőtt élt Turitellák kövesedett háza agyagmárgában. A házak szinte tökéletes épségűek, méretük 4-6 cm.

Háromkaréjú ősrák

A ritka háromkaréjú ősrákokhoz tartozó Ellipsocephalus hoffi faj 510 millió éves kövült példánya a csehországi középső kambriumi Jince formációból. Viszonylag kisméretű ősrákok voltak 15-30 mm nagysággal, fejlemezükön szemek nem találhatóak, így feltehetően vakok voltak és a tengeri iszapa fúródva éltek, ott keresték táplálékukat. A perm időszak végén történt nagy kihalási hullám, amelyben egyébként a tengeri fajok mintegy 95%-a kipusztult, őket is lesodorta az élet színteréről. Az állat nagysága 30!!! mm.

Páfrányfa levél fosszília

Páfrányfák levelének és szárának 260 millió éves kövesedett maradványai a lengyelországi katowiczei perm időszaki feketeszén összletből. A Páfrányfa, latin nevén Pecopteris a kora karbon kortól mintegy 70 millió éven keresztül élt a földön csaknem változatlan formában, mérete hatalmas volt, a 4 m-es magasságot is meghaladta.

Knightia őshal

A mintegy 50 millió évvel ezelőtt a földtörténeti eocén korban, a mai Észak Amerika területén tavakban és folyókban élt édesvízi halfaj fosszílis maradványa finoman rétegzett aleurolit kőzetben. A ma élő heringgekkel és szardiniákkal van közeli rokonségban. Az 5,5 cm nagyságú példány kiváló épségben maradt fenn, tökéletesen kivehetők a gerincoszlop a csigolyákkal, a fej és az uszonyok is. Lelőhely Green River formáció USA, Wyoming.

Ammonitesz kövület

Jura kori Cleoniceras Ammonitesz 165 millió éves kövesedett háza kiváló tartásban Madagaszkárról. A félbe vágott polírozott felületen remekül látszanak a kamrák és az azokat elválasztó falak. A kamrák belsejét barna és fehér színű kalcit ásvány tölti ki, mely néhol fenn-nőtt kristályokat alkot.

Pikkelyfa termés kövület

Pikkelyfa, tudományos nevén Lepidodendron termésének fosszilis maradványa a lengyelországi perm korú széntartalmú pelites kőzet törési felületén. A Korpafüvekhez tartozó Lepidodendron fa nagyságú, sűrű levélzetű növény volt, törzse elérte az 1 m átmérőt és egész erdőségeket alkotott. Ma is élő rokonai apró fűnemű növények.A kövesedett termés nagysága 5 cm. A kőzetben különféle páfrányfélék szenesedett-kövesedett szárának töredékei is megfigyelhetőek.

Dactyloceras Ammonita

Az Ammoniták családjába tartozó
Dactyloceras faj 180 millió éves kövesedett példánya lengyelországi júra korú mészkőben. A kiváló állapotban, egészben megmaradt hibátlan ház átmérője 8,5 cm. A mészkő az ammonitesz mellett egy kövesedett növényi szár töredéket és tengeri sün vázat is tartalmaz. Reprezentatív gyűjteményi darab.

Phacops rana ősrák

Phacops rana trilobita faj pazar tartásban megmaradt 400 millió éves fosszilis maradványa Marokkóból. A devon mészkőben tökéletesen megőrződtek az 5 cm hosszú állat szelvényei és a szemeken lévő pontocskák.

Kavics fogú hal kövület

Ritka fosszília! 80 millió éves kavics fogú hal állkapcsának kövesedett maradványa marokkói foszfát kőzetben. A legnagyobb fogak több, mint 1 cm nagyságúak, a fosszília tartásfoka kiváló.

Háromszög kagyló kövület

Különösen szép tartású 170 millió éves Trigonia costata kagyló kövesedett maradványa a középső júra korú sengenthali(Németország) tengeri mészkőben. A faj különös tudományos jelentőséggel bír, mivel az élő kövületek szűk táborába tartozik. A ma élő egyedek megegyeznek az évmilliókkal ezelőtt élt őseikkel, gyakorlatilag az elmúlt 150 millió évet változás nélkül vészelték át. A kagyló mérete 6,3!!! cm. A darab további érdekessége, hogy a korabeli fauna számos ammonitesz, csiga, kagyló és pörgekarú, fejlábú egyede is képviseli magát.

Macrocephalites

Az Ammoniteszek családjába tartozó Macrocephalites faj tökéletes épségben megmaradt kövesedett háza júra mészkőben. A ház átmérője 11 cm, kora 150 millió év, lelőhely Lengyelország. A kőzetben 3 másik kisebb egyed háza is megfigyelhető.